Villamos biztonsági felülvizsgálat

Minden villamos biztonsági felülvizsgálat egy helyen.

Villamos biztonsági felülvizsgálat

Felülvizsgálatok, amiben számíthat ránk:

  • Érintésvédelem (Villamos biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza) (3 évente)
  • Erősáramú berendezés (OTSZ) (Villamos biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza) (3 évente)
  • Villámvédelem (3 ill. 6 évente)
  • Robbanásbiztos berendezések (3 évente)
  • Villamos kézi szerszámgépek. (1 évente)
  • EPH nyilatkozat, jegyzőkönyv (Gázbekötés)

Ahol számíthatnak ránk (a teljeség igénye nélkül):

  • Lakóépületek (Családi házak, lakások) (eladás-bérbeadás kor kötelező)
  • Társasházak (kötelező)
  • Irodaházak (kötelező)
  • Közintézmények (kötelező)
  • Üzletek (kötelező)
  • Szállodák (kötelező)
  • Logisztikai központok (kötelező)
  • Ipari létesítmények (kötelező)
  • Telephelyek, székhelyek (kötelező)
  • Minden egyéb munkahelynek minősülő helyiség (kötelező)

Felülvizsgálatokat a jogszabályok, szabványokban előírtak tematika szerint végezzük el. Jegyzőkönyvet két példányban nyomtatva, illetve elektronikus úton átadjuk a megrendelőinknek. A felülvizsgálatokkal kapcsolatos kérdéseit, árajánlat kérésével forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségünkön.

Referenciák

A Villamos Biztonsági Felülvizsgálat (VBF) egy fontos folyamat, amelynek célja a villamos berendezések és rendszerek biztonságának és megfelelőségének ellenőrzése. Ezek a felülvizsgálatok kulcsfontosságúak az emberi élet és a vagyon védelme szempontjából, valamint az üzemeltetési folyamatok hatékonyságának biztosítása érdekében.

A felülvizsgálat során  szakértők vizsgálják és értékelik a villamos berendezéseket, beleértve a vezetékeket, elosztókat, kapcsolókat, védelmi eszközöket és egyéb berendezéseket. A cél az, hogy az esetleges érintésvédelmi hibákat vagy biztonsági kockázatokat azonosítsák és megfelelő intézkedéseket tegyenek azok kijavítása vagy megszüntetése érdekében.

A felülvizsgálatok rendszeresen megismétlődnek, hogy biztosítsák a villamos berendezések folyamatos megfelelőségét és biztonságát. Az ilyen típusú felülvizsgálatok általában szigorú szabályozások és előírások alapján történnek, amelyeket az adott ország vagy régió hatóságai állítanak fel.

A felülvizsgálat fontos része az épületek, ipari létesítmények, közlekedési rendszerek és más infrastrukturális létesítmények üzemeltetési és karbantartási folyamatainak. A rendszeres felülvizsgálatok segíthetnek elkerülni a váratlan üzemzavarokat, baleseteket és egyéb problémákat, így hozzájárulnak az üzemeltetési biztonság és hatékonyság növeléséhez.

Villamos Biztonsági Felülvizsgálat Lakóingatlanok Esetén

Egy 2020-ban született jogszabály-módosítás következtében immár a lakóingatlan adásvétele, illetve a bérbeadása esetén is kötelező az úgynevezett villamos biztonsági felülvizsgálat. Mit érdemes tudni a villamos biztonsági felülvizsgálatról? Hatással van-e az ingatlannal kapcsolatos szavatossági igényekre? 

MI A VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT?

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet alapján elvégzendő villamos biztonsági felülvizsgálat egy szakképzettséget igénylő ellenőrzés.

Célja annak kimutatása, hogy a villamos berendezések tekintetében teljesülnek-e a villamosenergia-hálózatra irányadó szabványok, műszaki előírások. A vizsgálat célja továbbá az érintésvédelmi, valamint a tűzvédelmi megfelelőség ellenőrzése. Tehát lényegében a villamoshálózat teljes körű felülvizsgálatáról beszélünk, amelynek eredményét írásban kell összefoglalni.

A villamos biztonsági felülvizsgálat során vizsgálják az aktuális előírásoknak való megfelelést. A villamos berendezések minősítése szempontjából pedig a berendezés létesítésének időpontjában érvényes szabályok teljesülését ellenőrzik. Ezért előfordulhat például olyan minősítés is, hogy a villamos hálózat berendezései a létesítés időpontjában irányadó feltételeknek megfelelnek, de a felülvizsgálatkor érvényben lévő előírásoknak már nem.

KÖTELEZŐ FELÜLVIZSGÁLAT LAKÓINGATLANOK BÉRBEADÁSA, TULAJDONOSVÁLTÁSA ESETÉN

A vonatkozó rendelet kötelezővé teszi a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzését a lakóépületben lévő lakás bérbeadásakor és a tulajdonosváltáskor.

A rendelet szerint minden tulajdonosváltás esetén kötelező a felülvizsgálat. A jogszabály nem határozza meg, hogy mely eseteket ért a tulajdonosváltás alatt. Azonban nyilvánvalóan ide tartozik például:

  • a lakóingatlan eladása,
  • lakóingatlanok cseréje,
  • az ajándékozás, mivel a rendelet nem szűkíti a felülvizsgálat eseteit az ellenérték fejében történő tulajdonosváltásra.

A tulajdonosváltás különböző esetei között a rendelet nem tesz különbséget. Így szigorúan véve minden tulajdonosváltás esetén kötelező a felülvizsgálat. Tehát például lakóingatlan tartási szerződésben való átruházása vagy lakóingatlan apportja esetén is.

Szemben a tulajdonosváltással, a bérbeadás esetén pontosan fogalmaz a törvény. Ezért amíg a lakás bérbeadásakor kötelező a felülvizsgálat, addig ellenérték nélküli használatba adás esetén (pl. szívességi használat, haszonkölcsön) esetén nem kell felülvizsgálatot végeztetni.

KINEK AZ ÉRDEKEIT VÉDI A VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT?

A villamos biztonsági felülvizsgálat nyilvánvalóan az ingatlannal kapcsolatos ügyletekben résztvevő mindkét fél érdekeit szolgálja.

  • A vevő, bérlő számára a felülvizsgálat a lakhatás biztonságát szolgálja. Fontos, hogy tisztában legyen a villamos hálózat minőségével, esetleges hibáival, a javítás, felújítás szükségességével.
  • Az eladó, bérbeadó esetében is hasznos, ha tisztában van azzal, hogy a lakás villamos berendezései megfelelnek-e az előírásoknak. Így erről tájékoztatás tud adni a másik félnek, aminek a szavatosság tekintetében lehet jelentősége.

MIKOR NEM KÖTELEZŐ A VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT?

Vannak olyan esetek, amikor nem kötelező a lakóingatlan villamos biztonsági felülvizsgálata. Ennek feltétele:

  • a lakásban fázisonként 32 ampernél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
  • 30 milliampernél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.
  •  

Ennek eldöntésében érdemes szakember segítségét kérni, de a névleges áramerősség a mérőóra melletti kisfeszültségű megszakítón rendszerint feltüntetésre kerül.

A VILLAMOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT HATÁSA A SZERZŐDÉSKÖTÉSRE

Bár a jogszabály előírja a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzését, azonban a felülvizsgálat teljesítése, illetve eredményének a másik féllel való ismertetése nem érvényességi feltétele a lakóingatlanra vonatkozó szerződésnek.

Érvényes adásvételi szerződés vagy bérleti szerződés köthető akkor is, ha a felülvizsgálat nem megfelet eredménnyel zárult, vagy annak eredményét nem közlik a vevővel/bérlővel. Az energetikai tanúsítvánnyal szemben, a rendelet azt sem írja elő, hogy a villamos biztonsági felülvizsgálat eredményét tartalmazó dokumentum azonosító számát a szerződésben a felek feltüntessék, illetve feltüntessék a dokumentum átadásának tényét.

BEFOLYÁSOLJA-E A FELÜLVIZSGÁLAT A SZAVATOSSÁGOT?

A felülvizsgálatnak az ingatlanra vonatkozó szavatossági igény esetén lehet komolyabb jelentősége. Ingatlan eladása, bérbeadása esetén az eladó/bérbeadó kellékszavatossági felelőssége alapvetően arra terjed ki, hogy

  • az ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen, és
  • megfeleljen a szerződésben vagy jogszabályban megállapított tulajdonságoknak, minőségi követelményeknek.

Ebbe a körbe nyilvánvalóan beletartozik az ingatlan villamoshálózatának rendeltetésszerű használatra való alkalmassága, a jogszabályokban előírt műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelése.

Önmagában a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégeztetése nem mentesít feltétlenül a szavatossági felelősség alól, ahogy a felülvizsgálat elmaradása sem teremt automatikusan megalapozott szavatossági igényt.

A kellékszavatossági felelősség továbbra is attól függ, hogy az ingatlan, jelen esetben annak villamos hálózata rendeltetésszerű használatra alkalmas-e és megfelel-e a jogszabályban előírt minőségi követelményeknek. Használt ingatlanok esetén figyelembe kell venni azt is, hogy az eladó nem felel azokért a hibákért, amelyekre a vevőnek az ingatlan kora, állapota és használtsági foka alapján számítania kellett.

Amennyiben a villamossági felülvizsgálat elkészül és annak tartalma a vevő/bérlő számára a szerződéskötéskor ismert volt, akkor a felülvizsgálat eredményében rögzített hibákért az eladó nem tartozik szavatossággal. Ezek ugyanis nem tekinthetők rejtett hibának. Meg kell jegyezni, hogy amennyiben a felek között az ingatlannal kapcsolatban szavatossági jogvita alakul ki, akkor a felülvizsgálat eredménye önmagában nem perdöntő, és a felülvizsgálatban foglaltakkal szemben is van helye bizonyításnak.

Villamos kézi szerszámgépek

Felülvizsgálat célja: Munkavégzés során nem helyhez köthető (hordozható) villamos hálózatra csatlakoztatott villamos kéziszerszámok, gépek használata során keletkező sérülések, hibák feltárása.

Jogszabályi háttér: 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről

Vizsgálat gyakorisága: 

Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni: 
– kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente;

Kire vonatkozik?
Minden vállalkozásnak, cégnek, aki villamos kisgépeket és egyéb nem helyhez kötött villamos berendezéseket üzemeltet és használ munka végzése során, a munkahelyén.

Milyen eszközökre vonatkozik a felülvizsgálat?
Néhány példa a teljeség igénye nélkül:

  • hosszabbító
  • sarokcsiszoló
  • körfűrész
  • fúrógép
  • kézi gyalugép
  • törpefeszültségű biztonsági transzformátor
  • hegesztő transzformátor stb.
  • hajszárító
  • hajvágó
  • minden egyéb, ami nincs fixen letelepítve rögzítve….

Vizsgálat, dokumentálás:

Helyszínen a szerszámgépeket felülvizsgáljuk. Eszközökön azonosító tájékoztató cimkét helyezünk el. Átadott felülvizsgálati jegyzőkönyv (minősitő irat) tartalmazza az érvényben lévő jogszabályban, szabványokban előírt vizsgálatokat. Hibalistában feltárjuk és felsoroljuk a felülvizsgálat során tapasztalt hibákat, hiányosságokat fényképes melléklettel. Javaslatot teszünk a hibák javítására, megszüntetésére. 

Jegyzőkönyvet két példányban és elektronikusan is átadjuk megrendelőnek.

Napelemes rendszerek bemérése, időszakos és első felülvizsgálata

Hazánkban is egyre inkább terjednek a napelemes rendszerek, azt viszont sajnos kevesen tudják, hogy szabvány – az MSZ EN 62446 – határozza meg a villamos hálózatra kapcsolt fotovillamos rendszerek dokumentálását, üzembe helyezési felülvizsgálatát, ellenőrzését is. Arról nem is beszélve, hogy egy magát minőséginek tartó vállalkozásnak a kötelező előírások nélkül is illendő mérésekkel igazolnia a telepített rendszere megfelelőségét.

A rendszerdokumentáció fontosságát nem kell külön hangsúlyozni, hiszen a megrendelő, a tervező és a kivitelező együttes érdeke, hogy legyen egy összefoglaló a telepített rendszerről, amiben minden lényegi információ megtalálható. Erre a későbbiekben szükség is lesz rendszerellenőrzéskor, időszakos felülvizsgálatkor, bővítéskor, egy esetleges hibafeltáráskor vagy akár garanciális ügyek esetében is.

A vizsgálati és mérési eredmények teszik ki talán a legnagyobb részét egy ilyen dokumentumnak, mégis leginkább ezek szoktak elmaradni, hiszen ezek már nem feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a rendszert telepítsék és beüzemeljék (ellentétben például az adatlappal vagy kapcsolási rajzzal, amik sokszor már az árajánlatban is szerepelnek, mivel szükségesek a tervezéshez). A szabvány pedig egyértelműen meghatározza, hogy miket kell szemrevételezéssel ellenőrizni és miket műszeres vizsgálattal, valamint természetesen a mikéntekről is rendelkezik.

Amihez speciális célműszerek alkalmazása szükséges, úgymint szigetelési ellenállás, védővezető folytonosság, hurok- és vonalimpedancia mérése, teljes RCD vizsgálat, földelési ellenállás mérése. Emellett minden olyan mérőképességgel felvértezték az PV műszert, amely a napelemes rendszerek vizsgálatához szükséges. Így nem maradhat el az MSZ EN 62446 szabvány által előírt szigetelési ellenállás és védővezető folytonosság mérés, valamint az üresjárati feszültség és a rövidzárási áram mérése sem. Ehhez társul még a feszültség-áram diagram azonnali grafikus megjelenítése. A méréshez szükségesek az  STC értékek meghatározási  adatok amik összevethetők a napelemek adatlapjain megadott STC (Standard Test Conditions – szabványos vizsgálati feltételek: PV-modul hőmérséklet: 25 °C, besugárzott teljesítmény: 1000 W/m2 ) értékeivel. A napsugárzás és PVmodul hőmérséklet adatokat tárolja és azokból kiszámolja az STC értékeket. Így összehasonlítható eredményeket kapunk és eleget lehet tenni a szabvány azon előírásának, miszerint több azonos PV-modulsorból (sztringből) álló napelemes rendszer esetén a sztringenként mért rövidzárási áramértékek közti különbségek nem haladhatják meg az 5%-ot.  A komplett rendszer vizsgálatakor úgy az egyen- mint a váltakozóáramú részen lehet áramot, feszültséget és teljesítményt mérni, és a műszer még az inverter jósági tényezőjét is szolgáltatja.

Extra szolgáltatás még a váltakozó áramú rész feszültség és áramjelalak megjelenítése, valamint a felharmonikusok vizsgálata. A mérési eredmények teljes analízise, jegyzőkönyvezése, majd tárolására szükséges  már a helyszínen, azonnal kiértékelve az eredményeket. A későbbi időszakos felülvizsgálatok eredményeit összevetve az addigiakkal bizonyos tendenciák tapasztalása esetén (pl. szigetelési ellenállás romlása, teljesítményvesztés egyes sztringeken) még azelőtt orvosolhatóvá válhat a probléma, hogy az akár a teljes rendszer leállásához is elvezetne.